Csabrendek

Weboldal

Ezen a területen a leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban éltek emberek, később a kelták és a rómaiak települtek a vidékre, őket a pannóniai szlávok követték, akik a község nevét is adták. A Rendnek szó annyit jelent: vörösérc, s ez a vörös színű talajra utal. A Csab szó valószínűleg a Csaba személynévből ered. A mai Csabrendek három faluból alakult ki: Rendek, Al-Csab és Fel-Csab. Rendek neve fordul elő legkorábban, 1314-ben oklevélen. A tatárjárás idején mindhárom falu elpusztult, az eseményt a Tatárverés-dűlő neve örökíti meg. A török korban a két Csab lakossága elmenekült, Rendek viszont lakott maradt. A háborúk után alapították a lakosok Csabrendek néven az új községet, melybe telepesek is érkeztek, németek, csehek, morvák, lengyelek. 1828-ban már a környék legnépesebb települése lett. 1950-ig Zala megyéhez tartozott, akkor került át Veszprém megyéhez. Többször járt itt Savanyú Jóska, az utolsó bakonyi betyár, mivel itt lakott a nővére, Savanyú Mária. A település nevezetes szülötte Fekete János (1741-1803) tábornok és költő.